Mi az a metroszexualitás?

A metroszexualitás egy kifejezés, amit azokra a – többségében egyedülálló – férfiakra használnak, akik sokat költenek kozmetikumokra, fodrászra, divatra, és sokat törődnek a külsejükkel. A fogalom a 2000-es években terjedt el. Ekkor még egy egyszerű divatirányzata volt egy jól körülhatárolható klikknek, mára azonban férfiúi alapvetéssé változott.

Bár a meteroszexualitás irányzatát követő férfiak csaknem annyi időt töltenek külsejükkel, mint a nők, maga az irányzet nem fed szexuális beállítottságot!

Általában a nagyvárosokban találhatóak meg, igényeiket pedig jól fizető, fehérgalléros munkákból finanszírozzák. Tipikus képviselőjüknek, ikonjuknak David Beckham számít. Filozófiájuk szerint, a metroszexualitás képviselőinek kifinomult stílussal kell rendelkeznie külső és belső téren egyaránt. Szívesen tölti idejét wellnessközpontokban, kozmetikusnál, kávézókban, illetve egyéb divatos helyeken. Érdeklődik az irodalom, zene és művészetek iránt. Nem csak az érzelmileg nyitottabb férfiakat sorolhatjuk ide, sokkal inkább azokat, akik úgy vélik, hogy a külsejükre fordított nagyobb figyelem, sokkal jobban kamatozik a nőknél.

A metroszexualitás ma:

A metroszexualitás ma már kinőtt a szubkulturális jelenségből és általános jellemzővé vált. Csak az utóbbi időkben kezdte ki ezt a nézetet a férfias jelleget jobban kidomborító újabb hullám. Ugyanakkor nem tűnt el teljesen, hiszen például a férfias szőrzetek, mint például a szakáll ápolása miatt utóbbiakat is érheti a vád.  Azonban a metroszexuálisok határozottan szembe mennek az úgynevezett macho mentalitással, bár a céljuk közös: sok nőt és bármikor megszerezni.

Kapcsolatát a gyengébb nemmel ugyanakkor nem kifejezetten a nárcizmusra építi, hanem inkább a romantikára. Egyesek szerint ez azért van így, mert a modern, nagyvárosi és karriert építő nők megképezték saját ellentétpárjukat, ami által a nemi szerepek bizonyos fokú átrendeződéséről van szó. A metroszexualitás képviselői általában könnyen elérhetőek, manipulálhatóak, viszont udvariasak és empatikusabbak. Törekednek arra, hogy egyenlő lelki és testi társai legyenek a nőnek. Gyakran ,,örök tinédzserek”, akik borotválják testszőrzetüket, hogy kortalanítsák, illetve kisfiús sármmal vértezzék fel magukat.

Igazából nincs sötét vagy világos oldaluk, ez abszolút szubjektív benyomás kérdése. Ezt jól mutatja, hogy a 2000-es években még uralkodó szubkultúra, mára egy típussá vált a sok közül. Megjegyzendő azonban, hogy a külső és az érzékenyebb belső, az önkiffejezéshez és az aktuális divathoz való könnyebb azonosulás azóta minden típusnál – valamilyen formában – de alapvetővé vált.

A metroszexualitás barátja vagy ellensége az igényességnek?

Inkább fogalmazzunk úgy, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Egy férfi több úton-módon is lehet igényes. És ebbe az összes szubkultúra beletartozhat egy bizonyos fokig. Attól még, hogy a nagyvárosi életforma uniformizálta nagyrészt a férfi külsőket, eltérések lehetnek. Egy nő számára az ápolt jelenti az igényességet, ami leginkább a személyes higiéniával van összefüggésben. Az udvariasság és a kifinomult viselkedés egyéb megnyílvánulásai nem tartoznak szorosan ide. Ez utóbbi csak azok számára vonzó, akiknek a belső világuk megegyezik ezzel. A metroszexualitás alapvetően nagy figyelmet fordít az ápoltságra, ugyanakkor nem ez dominál náluk alapvetően. Bizonyos képviselőik az ápoltságot nem alapvető sztenderdnek tartják, hanem valami olyasminek, ami egy újabb kiegészítő ruha- és eszköztárukban.

A metroszexualitás képviselőinek ellentétpárjai, ellenkultúrája ma leginkább a dús arcszőrzettel, egész alakos tetoválással és kisportolt fizikummal rendelkező férfiak. A fürdőszobában töltött idő azonban, esetükben is megnőtt. Mára tehát elmondható, hogy adott stílus követése nem feltétlenül válik a férfi teljes identitásává, ami miatt kialakul egy szélesebb körű válogatás a stílusok közt, ami állandó igény az eredetiségre vágyó férfiaknál. Mivel az identitás elüthet a stílustól, ezért egy stílusirányzat sem tud megerősödni és uralkodóvá válni, maximum rövid időre. Ez a metroszexualitással sincsen másképp!